Elveszve...

2008.07.28. 22:21 | Kelly18 | Szólj hozzá!

Már eldobnám ezt a mocskos életet,
S bánom, hogy túléltem a kezdetet.
Eltipornak, bántanak, élvezik hogy szenvedek.
A végső megoldás csak a penge lehet.

Hallom a Halál szólítását,
Megérint, belém hatol, s magával ránt.
Elegem van ebből a rothadt világból,
Elszáradt lelkem már csak a Temetőbe való.

Ott rám Sötét Alakok várnak,
Gyertyával a kezükben fáradtan állnak.
Egyikük kezében véres kés van, felém nyújtja,
Rám néz, s remegő kezembe adja.

Úgy érzem valami visszatart, de mégis elveszem,
A kést elveszett szívem elé teszem.
Szemem könnyes, mégsem tart vissza semmi,
Porba hullt testemet hagyják veszni.

A bejegyzés trackback címe:

https://2008marcius20csutortok.blog.hu/api/trackback/id/tr34590069

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: énblog én személyes halál gondolat emberek szerelem jellemző gondolatébresztő gyűlölet gondolataim harag csalódás elvont álomvilág búskomor hangulatom olvass állapotom
süti beállítások módosítása