Ültem kialakított kis világombanTe voltál a másik végénKözöttünk a légüres tér, erőltetetttűzben égett tátongás.Körbe-körbeszaladtál sebesenÉn már középen ültem, körülöttemégető gyorsasággá változott a szélKörforgásból lett az örvény,Te és én.Zuhantam,…
Fájdalomtól eltorzult arccal fekszem a sárban. A gondolataim már rég elszálltak. Kívülről látom önmagam, vércsíkos arcomat. Szemem nem mozdul, csak nézi az eget, mely viharos. A távolban kék villámok villannak s fák hasadnak szét, súlyuk alatt. Testem nem mozdul, ébredni kéne e…